emeles_himba_bor

Emelési segédszerkezetek, megfogási pontok

Az előregyártott szerkezetek mozgatásához szükséges - az emelőgép és az elem közti többlet igénybevétel felvételéhez - ideglenesen emelési segédszerkezetet alkalmazni. Típusaik és felhasználási módjaik annyira specifikusak tudnak lenni, hogy itt csak egy rövid összefoglalót tudok írni felhasználásukról. A szerkezetek típusai közé tartoznak a kötélhimbák és a merevhimbák. Alkalmazásuk nagyban függ az elmozdítandó elem méreteitől, de kombináltan is használják őket.

Emelési segédszerkezetek

Emelési segédszerkezetnek hívunk minden olyan ideiglenesen igénybevett berendezést, amely az elemek megfogására, megforgatására, az emelés közbeni többlet igénybevételek felvételére, az elemek kitámasztására, kihorgonyzására alkalmas.

Az emelési segédszerkezetek gyártási és szerelési technológiától függően lehetnek:

Kötélhimbák:

Legegyszerűbb eszközök a kötélhimbák. Ezekből találhatóak kender vagy acél anyagúak is. A kenderköteleket általában kisebb súlyú elemekhez alkalmazzák, melyeket csomózással, vagy hurkolással erősítenek az elemekhez. Az acélsodronyú kötélhimbákat merevségük miatt általában végtelenítik, vagy végeiket megfogásra alkalmasan alakítják ki. A végtelenített kötelet egyszerű szerkezetek rakodásához alkalmazzák. Ilyenkor figyelni kell, hogy a kötél élesen ne törhessen, és ne sértse a szerkezetet. Felerősítése a daru horgára hurkolással vagy beakasztással történik. Acélsodrony kötélhimbákból akadnak még többágú kötélhimbák is, melyek végükön csülökkel vannak kialakítva. Ezek az igénybevételre kényes szerkezetek négy megfogási ponttal rendelkeznek, melyeknél kiegyensúlyozó műveletet kell alkalmazni, ami biztosítja a kötelek együtt dolgozását. A kötélhimbák előnye az egyszerű szerkezet, a gyors gyárthatóság és a könnyű szerkezeti súly.

Szemeslánc himbák:

Ezeket rakodási munkákhoz alkalmazzák. Végeik kialakításukban hasonlóak a sodronykötél himbákéhoz, azonban biztonságtechnikai szempontból kényesebbek, mivel a szerelésnél előforduló mechanikai igénybevételekre érzékenyebbek, ezért csak rakodási munkákhoz használható.

forrás: http://emeles-technika.hu

szemeslác himba


Gerendahimbák:

Az előző típusok hátránya, hogy nagy a szerkezeti magasságuk. Ennek kiküszöbölésére alkalmazzák a gerendahimbákat. Ezeket általában melegen hengerelt szelvényekből, nagyobb kivitelben rácsos szerkezettel alakítják ki. A gerenda himbákat a több célú felhasználás érdekében sokszor segédhimbákkal egészítik ki. A gerendahimbák hátránya a kötélhimbákkal szemben, hogy szerkezetileg bonyolultak és nagy az önsúlyuk. Ez utóbbi jelentősen megterheli az emelőgépeket. Ebből kifolyólag méretük csak egy bizonyos mértékig növelhető, de ezzel jelentős szerelési költség is fellép.

forrás: http://www.emeles-technika.hu

gerenda himba


 Speciális megfogó és emelési segédszerkezetek:

Különböző formai kialakítású szerkezetek mozgatására speciális segédszerkezetek is rendelkezésre állnak. Ilyenek például a csavarral felerősíthető láncszemek, az emelőpapucsok és a szorítópofás megoldások. Ezek előnye, hogy nem kell megfogási pontot kialakítani az emelendő szerkezeten. Két nagy csoportja van: villás és ollós megfogók. Ezeken kívül a rakodási munkákhoz még alkalmazható az úgynevezett vákuumos tapadókorongos himba.

Oszlopok emelésére használatos himbák:

Nagyobb pilléreknél követelmény a szerkezet függőlegesbe állítása, amit csak speciális himbákkal lehet elérni. Az emeléshez a pillér felső végénél magasabb megfogás az ajánlott, mert ilyenkor függőlegesbe állításkor kisebb a hajlító igénybevétel. Ezekhez általában rövid gerendára illesztett kötélágat használnak, melynek a végére köldökcsapot, szorítópofát vagy keretet helyeznek. Ezekre jellemző, hogy az emeléskor a pillér egyik vége a földön marad, így a gépkocsiról való leemeléshez egy másik himbatípust alkalmaznak.

Gerendaemeléseknél használt himbák:

A gerendák emelése egyszerűbb a pillérek emelésénél, mivel a gyártás, a szállítás és a beépítés során végig vízszintes helyzetben marad. Ezekre általában kötélhimbákat vagy univerzális himbákat alkalmaznak, azonban ha a gerenda nem bírja a kétpontos terhelést statikailag, akkor függesztőkötéllel kombinált csigás gerendahimbákat alkalmaznak. Nagy fesztávú tartók esetén rácsos kivitelben is készítenek gerendahimbákat. Emeléshez kötélhimba használata nem ajánlott, mert nagy a kibicsaklás esélye, de a tömör gerendahimba sem a legjobb választás a nagy önsúlya miatt. A magas gerincű tartókat vékony szerkezeti vastagságuk miatt nem lehet a felső övükben megfogni, ezért ezekhez a szerkezetekhez általában kalodás megfogást alkalmaznak.

Födém- és lépcsőpanelek, lemezművek himbái:

Emelésükhöz villás megfogó (általában kisebb szerkezeti elemekhez), kötél- és gerendahimba alkalmazható. Kötélhimbákból a négyágú himba az elterjedt, mely kiegyenlítőművel rendelkezik. Hosszabb szerkezetek esetén hat vagy akár nyolc pontos megfogás is kialakítandó. Ezeknél a emelő segédszerkezeteknél a kötélkiegyenlítést hagyományos szerkezetekkel vagy csigákkal lehet elérni, ezáltal akár ferde panelek vagy lépcsőelemek beemelésére is alkalmas a kötélhimba.

Falszerkezeteknél használható himbák:

Falszerkezetek emelésére általában emelő- és rakodó himbákat használnak. Utóbbiak biztonságtechnikai szempontból nem alkalmazhatóak szerelés közben, mivel akadályozzák azt. Blokkok rakodásánál bevált a körhagyós ollós megfogó, amelyeket köldökcsaposan vagy villás megfogóval szerelnek. A falpaneleket megfogása a felső részükben horgos, karabineres, félszemes és köldökcsapos kialakítással történik, melyekhez az emelés érdekében kötél, gerenda vagy univerzális himbákat is csatlakoztatnak.

Egyéb szerkezetek emelésére szolgáló segédberendezések:

Ezek általában a szerkezet vagy ideiglenes stabilitását szolgálják vagy azok helyéreillesztését segítik elő többlet igénybevétel felvételével.

Szerkezeti elemek megfogása

A szerkezetek rakodása során szükségessé vált mozgatás kisebb elemeknél kézi úton is történhet, de a legtöbb esetben emelőgépeket is használunk. Ilyenkor az emelőgép és a szerkezeti elem közé segédszerkezetet erősítünk. Ilyenkor az elemeken megfogási pontokat kell kialakítani. Ezeknek erőtani és technológia követelményeket kell teljesíteniük.

Statikai szempontból általános követelmény, hogy a szerkezet ne szenvedjen károsodást. Kifordulás elleni szempontból a súlypont feletti megfogás a leghatékonyabb, egyéb esetben az elemeket kifordulás ellen biztosítani kell. A kibillenés veszélye az alacsonyabb, zömökebb tartókra jellemző. A magasabb, felső övben megfogott tartókra ez nem jellemző. A magasabb tartók a kibicsaklásra érzékenyek. A laposszerű elemek a kis szerkezeti magasságuk miatt nagyon érzékenyek a kibillenésre, ezért ilyen esetben többpontos megfogás, szabálytalan elemeknél a hárompontos megfogás az ajánlott. A leggyakrabban alkalmazott szerkezeti elemek alakja derékszögű háromszög, ekkor a legjobb megoldás a négypontos megfogás. Ennek  hátránya, hogy kezdetben csak három megfogási pont működik. A negyedik csak a szerkezet alakváltozása után működik.

Technológiai szempontból általánosnak mondható követelmény, hogy a megfogási pont biztosítsa a megfogó szerkezet könnyű és gyors, valamint biztonságos fel- és leszerelését. A gyártás során figyelembe veendő egy kis anyag- és munkaigényű, egyszerű szerkezet kialakítása. Ne igényeljen szakképzett munkaerőt, a sablongyártás egyszerű kialakítást tegyen lehetővé. Az elem mozgatása és tárolása a szerelést és a szerelés utáni munkát ne akadályozza, illetve ne is legyen ezekre érzékeny.

Megfogási pontok

A megfogási pontok kialakítása gyártási és szerelési technológiától függően lehet: kiálló fül, süllyesztett fül, süllyesztett fül műanyag betéttel, süllyesztett csavarszár, süllyesztett csavar, DEHA-1, DEHA-2, áttolócső, szerkezeti vas megfogása, menetes beton, emelőnyílás.

forrás: BME Építéskivitelezési Tanszék Szerkezetek Szerelésének Szervezése jegyzet

Megfogási pontok

Összefoglaló:

Az emelési segédszerkezetek és az elem megfogási pontjainak kialakítása mindig az adott elem tömegétől, a daru teherbírásától, valamint a emelni kívánt szerkezet alakjától függ. Ha viszont szorgalmasan keresgetünk a gyártók honlapjain, biztosan megtaláljuk a nekünk megfelelőt.

Források:

Internet

http://www.emeles-technika.hu

BME Építéskivitelezési Tanszék Szerkezetek Szerelésének Szervezése jegyzet

Emelőgépek kézikönyve

YBL előadás jegyzet

Posted in Előregyártott szerkezetek, Technológia and tagged , , , .

Minden vélemény számít!