Építési ütemterv I. tevékenységidő

A tevékenységidőt normák alapján számoljuk ki, az ütemtervet és a projekt átfutási idejét pedig a tevékenységek közötti különböző logikai kapcsolatok alkalmazásával kapjuk meg. Mielőtt azonban nekikezdenénk szorgosan ütemtervet készíteni, előtte ismernünk kell a normaidő és a tevékenységidő meghatározásának lépéseit.

Normaidők és a tevékenységidő összefüggése

Korábbi cikkemben az Építőipari költségvetés készítésében már beszéltem a normaidőről. A normaidő lényegében azt mutatja, hogy egy adott folyamat egy adott erőforrás mellett mennyi idő alatt fejeződik be. A folyamatok normaidejének meghatározásához az Építőipari Műszaki Iránynormákat (ÉMIR) használjuk. Ezekhez különböző cégek készítenek - gyakorlatilag stopperrel - méréseket. Persze néhány gyártó saját maga is készít ilyeneket.

ÉMIR részlet (példa)

Tevékenységidő, tevékenységjegyzék

Miután megtanultuk, hogy egy adott folyamat normaideje mit jelent, most megmutatom, hogy hogyan számoljuk ki az ehhez tartozó tevékenységidőt.

Miután meghatároztuk, hogy milyen folyamatokból áll össze az ütemterv és ezeket hierarchikusan rendszereztük is, akkor ezt az úgynevezett tevékenységjegyzékhez érdemes táblázatot készítenünk. Véleményem szerint ha ehhez excelt használunk sokkal átláthatóbb lesz, a módosításokat is könnyebben tudjuk kezelni ebben.

Tevékenységjegyzék

Tevékenységjegyzék részlet

A fenti példát a diplomamunkámból vettem ki. Itt egy előregyártott csarnok alapozási munkafolyamatának (pontalapozás, talpgerenda) technológiai lépéseit látjátok.

Menjünk végig az oszlopokon egyesével a könnyebb érthetőség kedvéért:

  • Sorszám
    • ez a későbbi könnyebb azonosítást szolgálja
  • Tételszám
    • itt a már korábban említett ÉMIR tételszámokat érdemes beírni, hogy a későbbiekben bármilyen félreértést ("ez nem lehet annyi", "az túl sok") elkerüljünk
  • Tevékenység
    • a korábban meghatározott technológiai folyamatok megnevezése
  • Mennyiség
    • tervekből, költségvetésből már korábban meghatározott adatok
  • Egység
    • a kiírt tételnek megfelelő dimenzió
  • Norma
    • ezt korábban már tárgyaltuk (lsd. a cikk elején)
  • Brigád
    • a normák mindig egy brigádra vonatkoznak, azonban ha meg szeretnénk gyorsítani a tevékenység idejét, úgy több brigáddal dolgozzunk, természetesen ésszerű keretek között
  • Idő teljes
    • mennyiség x normaidő = tevékenységidő
  • Idő nap
    • mivel egy építkezést nem szoktunk percre pontosan ütemezni, ezért érdemes a számolt tevékenységidőket napokra kerekíteni
  • Erőforrás
    • minden tevékenységhez tartozik egy-két élő és gépi erőforrás (fontos tudni, hogy egy adott folyamatnál mennyi a minimum brigádlétszám)

Összefoglaló:

Ahogy az előbb láttuk nem nagy bonyolultság egy tevékenység idejét meghatározni, ha tudjuk a mennyiségeket, valamint hogy hol keressük azt a bizonyos tételt. Véleményem szerint mindig érdemes csinálni egy tevékenységjegyzéket, ami tartalmazza, hogy mit hogyan számoltunk ki. A későbbiekben erre a jól módosítható táblázatra szükség lesz az ütemterv optimalizálásához is.

 

Források:

Internet

YBL előadás jegyzet

saját tapasztalat

Posted in Szervezés, Ütemtervezés and tagged , , .

2 Comments

  1. Pingback: Ütemtervezés logikai kapcsolatai - archphases

  2. Pingback: Sávos ütemterv (Gantt-diagram) - archphases

Leave a Reply