A költségvetés fogalma: műszaki tervek alapján, általában építményenként összeállított, költség meghatározás céljából készített tervirat, mely a mit, mennyit, mennyiért kérdésekre válaszol. A műszaki leírás mellett ez az, ami tételesen pontosítja a műszaki terveken is szereplő minőségi, technológiai és egyéb követelményeket. Lényegében támpontot ad műszakilag, mennyiségi adatokat szolgáltat, és természetesen meghatározza a munka költségeit.
A költségvetés célja az árképzés módjától és a részletezettségtől függően különböző lehet. Jelen cikkben két alapvető típust részletezek, melyeknek gyakorlati megvalósítását is leírom.
Részletezettség szerint:
Legegyszerűbb a költségbecslés, amely - ahogy a neve is jelzi - a költségek becslésére szolgál vázlattervekhez, előirányzott költségek meghatározásához. Ehhez Építőipari költségbecslési segédletet használunk. Példának itt a saját diplomamunkám költségbecslése.
A kivitelezési munkák mennyiségi és minőségi meghatározásához kiviteli szintű költségvetést (részletes, tételes költségvetés) készítünk a kiviteli tervek alapján. Itt költségvetés készítő programot használunk. Ezekhez tartozik egy normagyűjtemény is, (ÉMIR) amelyet évente megvásárlással frissíthetünk. (Nem kötelező, de egyes megbízók és pályázatok előírhatják a legfrissebb normagyűjtemény használatát.) Példának szintén saját egy homlokzati költségvetés.
Természetesen, aki csak előirányzottan (!) szeretne valamilyen költséget számítani, használhatja az alábbi online kalkulátort is.
Költségvetési tétel:
A költségvetés alapeleme a tétel.
költségvetési tétel
A fenti példán láthatjátok, hogy egy tétel több részből áll. Ezek az alábbiak:
- tételszám: ennek az első két számjegye az ÉMIR fejezet száma, a többi pedig a tételcsoport szám és a tételszám
- 1. Keverékek és ideiglenes segédszerkezetek
- 2. Alépítményi munkák
- 3. Építőmesteri munkák
- 4. Szakipar
- 5. Közmű- és vízépítés
- 6. Közlekedésépítés
- 7. Villanyszerelő munkák
- 8. Épületgépészet
- műszaki szövegkiírás: ez tartalmazza lényegében a pontosításokat, amelyek a terveken vagy a műszaki leírásban nem szerepelnek
- mennyiség: amit a tervek alapján lehet kiszámolni
- egységárak: normák alapján kerülnek kiszámításra (lásd lentebb)
- költségek: az egységár és a mennyiség szorzata
Nincs a tételek között?!
Előfordul, hogy a számunkra szükséges tételt nem tartalmazza a norma-adattár. Ilyen esetben keresünk valami hasonlót és, vagy a műszaki szövegkiírást vagy esetleg a normaidőket módosítjuk. Ezeket /M-el jelöljük. A fenti példa szerint ez 43-003-29-0993788/M. Fontos hogy jelöljük ezeket, mert később innen fogjuk tudni, hogy mi alapján határoztuk meg az adott tétel költségét.
Másik eset: még hasonlót sem találunk. Ilyenkor úgynevezett "K-tétel"-t írunk (különleges-tétel). Ezt vagy árajánlat vagy tapasztalat szerint határozzuk meg.
Normaidők és költségek összefüggése.
A normaidő azt mutatja, hogy egy adott folyamat egy adott erőforrás mellett mennyi idő alatt fejeződik be.
ÉMIR részlet (példa)
A példa alapján egy betanított segédmunkás egy kotrógéppel 0,69 óra alatt ássa ki 2,0 méter mélységig egy munkagödör 1 m³ földjét.
Ez azt jelenti, hogy a díjköltséget/a földkiemelés díját (a mostani adattárakban meg van adva, de átlagban 2000-3500 ft között van) szorozzuk a normaidővel. Így jön ki a díj egységára.
díjköltség x normaidő = díj egységár
Hasonló az eljárás a gépköltségnél is.
Főösszesítő:
A főösszesítőben a költségeket munkanemek vagy épületrészek szerint lehet csoportosítani. Ez attól függ, hogy mi az igény, de a gép, a díj és az anyagköltség mindig külön oszlopban szerepel, illetve kerül összegzésre.
Az árak MINDIG ÁFA NÉLKÜL értendők. Az áfa értéke a főösszesítőben kerül az összköltségekhez!
Összefoglaló:
A fentiek alapján talán érthető, hogy az építőipari költségvetés és költségbecslés készítéséhez szükségesek a megfelelő részletezettségű tervek, valamint hogy tudjuk milyen folyamatokból áll össze az épület. A tervezők általában csak költségbecslést csinálnak. A tételes költségvetés sokkal részletesebb és pontosabb, melyre akár külön céget is meg lehet bízni. Ha nem értettél valamit, nyugodtan nézd meg a saját költségvetésem és költségbecslésem, és rá fogsz jönni, hogy működik.
Források:
YBL előadás jegyzet
saját tapasztalat
Pingback: Sávos ütemterv (Gantt-diagram) - archphases