munkas_emeles

Emelőgépek munkavégzéssel kapcsolatos előírásai

Az emelőgépek üzembe helyezése, illetve az üzemszünet alkalmazása kapcsán is elmondható pár alapérvényű előírás. Általánosságban viszont ezen munkagépek munkavégzésre vonatkozó előírásairól nem beszélhetünk. Minden esetben szükséges tájékozódni a munkagép kézikönyvéből. A gépkezeléshez hasonlóan fontos a munkavédelmi eszközök és előírások betartása. Ezek együttes alkalmazásával előzhetőek meg a komolyabb balesetek. Itt összeszedtem pár örökérvényű igazságot a biztonságos munkavégzés biztosításához.

Munkavégzéssel kapcsolatos előírások

Emelőgépek üzemeltetésekor ellenőrizni kell, hogy ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél több személyt bíztak meg, az egyiket közülük megbízták-e az emelőgépkezelő irányításával. Figyelemmel kell lenni, hogyha az emelőgép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor a kezelő az emelőgépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket megteszi-e:

  • a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni;
  • az emelőgépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni;
  • az emelőgép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni;
  • szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás ellen védő biztosításokat fel kell helyezni;
  • a belső égésű motorral működő (pl. mobil) emelőgép esetén a motort le kell állítani;
  • az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni;
  • meg kell akadályozni, hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe helyezhesse.

Villamos üzemű emelőgépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet. A kezelőhely fűtésének, szellőztetésének elektromos berendezései nem maradhatnak feszültség alatt.

Amennyiben szélsőséges környezeti hatások (erős hóesés, köd vagy más időjárási vagy környezeti hatások) miatt a teher vagy a közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem figyelhető meg, vagy az irányítási jeleket már nem lehet egyértelműen felismerni, akkor az emelőgép üzemét le kell állítani.

Szabadban üzemelő emelőgépet - ha a gyártó az emelőgép használati utasításában, a gépkönyvében ettől eltérően nem rendelkezik, vagy a szerelési technológia alacsonyabb határt nem állapít meg – csak legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni.

Szél hatásának is kitett emelőgépeknél biztosítani kell, hogy az üzemszünetben esetleg feltámadó szél mozgató, felborító, károsító hatásával szemben az emelőgép rögzített, illetve védett legyen.

Szélsebességmérő beépítésére, használatára szabadtéren üzemelő (akár autó) daruk esetében van szükség, ennek a meglétét ellenőrizni kell. A szélsebességmérő hiánya csak akkor fogadható el, ha bizonyítani tudja az üzemeltető, hogy a Meteorológiai Szolgálattal van szerződése arról, hogy a munkavégzése helyszínén egy esetleges közelgő feltámadó szélről, viharról, stb. megfelelő időben és módon riasztást kap.

Közterületek környezetében végzett emeléseknél,  azaz ha az emelőgépet pl. közforgalmi utak, vasúti vágányok, repülési útvonalak és repülőterek, valamint vízi létesítmények vagy útvonalak (közterületek), lakott épületek hatósugarával érintett közelébe telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor azt kell vizsgálni, hogy a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének, kezelőjének előírásait is figyelembe vették-e (a várható kockázatok csökkentése érdekében), valamint a biztonságos üzemeltetés feltételeit utasításban rögzítették-e.

A közterületekre kihatóan felállított emelőgép esetén az emeléstechnológiai utasításban rögzítették-e legalább a következőket:

  • az alkalmazásra kijelölt emelőgép típust a felállítási hely pontos megjelölésével,
  • az engedélyezett emelési műveleteket,
  • az üzemelési terület behatárolását,
  • a felállítandó jelzőtáblákat és irányító berendezéseket;
  • a pótlólagos biztonsági berendezéseket és intézkedéseket (pl. hajtómű kiiktatás,illetőleg reteszelés),
  • forgalom-szabályozást, - elterelést,
  • védőtető alkalmazását.

Ha indokolt, az emelőgép mozgásterületét és kinyúlását be kell határolni vagy ellenirányban villamosan be kell reteszelni azért, hogy a közterület veszélyeztetése ki legyen zárva. Az elkerítést színjelöléssel és sötétben megfelelő világítással el kell látni. Az emelőgépeket úgy kell kialakítani, hogy az előírt stabilitás fennmaradjon a működtetés alatt és azon kívül, ideértve a szállítási, össze- és szétszerelési állapotokat, valamint az előrelátható meghibásodásokat és a használati utasítás szerint végrehajtott vizsgálatokat is. Itt különös figyelmet kell fordítani azokra az emelőgépekre, amelyeket rendszeresen össze- és szétszerelnek (pl. építési toronydaru, autódaru).

Biztonsági  berendezések:

Daruhorgoknál alapvető biztonsági berendezés a kiakadásgátló. Alkalmazását a MSZ12862:1980 szabvány 2.6. pontja írja elő, ha a kiakadás veszélye fennáll. Kiakadásgátló hiányában csak akkor intézkedhet a felügyelő, ha láthatóan volt a horgon kiakadásgátló, de leesett, letört. Vannak  azonban olyan horgok amelyekre csak a horogszár megfúrásával lehetne a kiakadásgátlót felszerelni. Ez TILOS, mivel ez a horog teherbíró képességét csökkentené!

Nem biztonsági berendezés, mégis ide tartozik és fontos vizsgálni, hogy a terhek emelésére használt munkaeszközön/emelőgépen világosan és jól látható módon megjelölték-e az engedélyezett teherbíró képességet. Vizsgálni kell azt is, hogy a terhek emelésére szolgáló emelőgépeket úgy használják-e, hogy a talaj tulajdonságainak figyelembevételével az emelőgép a munkavégzés teljes időtartama alatt stabil maradjon. Ezt autódaruknál a kitalpalásuk vizsgálatával (megfelelő teherelosztó-lapoknak kell lenniük minden autódarunál, működnie kell a kitalpalóknak), az építési toronydaruknál a talajmechanikai vizsgálat meglétének ellenőrzésével végezhetjük el.

Fontos kérdés még a teheremelő kötél és lánc állapotának vizsgálata. A kötélnél az elemi szálak nagyszámú törése, pászmaszakadás, kikosarasodás, megtörés, stb. esetén a daru használatát le kell tiltani. Lánc esetében a szemmel láthatóan jelentős kopás, deformálódás esetében kell intézkedni. Daruknál gyakori hiba a horog felső helyzetét határoló végálláskapcsoló hibája, autódaruknál a gém toldásakor elfelejtik felszerelni.

A munkavédelmi eszközök és előírások

A szerszámoknak, a szerkezeteknek, a védő- és segédeszközöknek meg kell felelniük a vonatkozó európai, nemzeti vagy nemzetközi szabványok követelményeinek.

A munkavégzésnél általában használatos védőeszközök:

  • szigetelőcsizma, kesztyű és kalocsni;
  • szem- vagy arcvédő;
  • fejvédő;
  • megfelelő védőruházat;
  • szigetelőszőnyeg, dobogó és zsámoly;
  • rugalmas és merev szigetelő védőrács;
  • szigetelt szerszámok és szigetelőeszközök;
  • kezelő- és szigetelőrudak;
  • zárak, figyelmeztető feliratok, jelek;
  • védőfedések, jelzőzászlók, más jelző eszközök.

Munkavédelmi eszközök


Munkavégzésre vonatkozó előírások egyéb emelőszerkezetekre

  • Biztosítani kell, hogy a felemelt teher alatt, valamint a veszélyeztetett területen emelés és leeresztés közben senki ne tartózkodjon.
  • A teher emelését úgy kell végezni, hogy a teher más tárgyhoz ne ütközzék.
  • Emelésre csak fémből vagy azzal szilárdság szempontjából egyenértékű anyagból készült olyan csigasort szabad használni, amely a kívánt terhelésnek megfelel és a teherbírás azon jól láthatóan fel van tüntetve.
  • A csigasor kialakítása olyan legyen, hogy a kötél oldalt ne ugorhasson ki. Ha a csigasor olyan kivitelű, hogy a kötelet csak egy biztosító lap elmozdítása után lehet a tárcsára helyezni, azt a lapot elfordulás-gátló csappal kell biztosítani.
  • Csigasornál a kötélvezetést biztosítani kell.
  • A csigasort sodronykötéllel vagy bilinccsel kell rögzíteni. Lágyvashuzallal a csigasort felerősíteni nem szabad.
  • Csak olyan differenciál csigasorokat szabad használni, amelyeknél a húzókötél kiugrás ellen biztosítva van, és a teher süllyesztése is csak a húzókötél működtetésével történhet. Differenciál csigasoroknál a kézi húzókötelet úgy kell biztosítani, hogy a kézből való kiugrás esetén a teher ne zuhanhasson le.
  • A húzólánc vagy a kötél a kezelőszintről könnyen elérhető legyen. Végtelen lánc vagy kötél esetén a húzóelem alsó vége a kezelőszinttől 50 cm-nél magasabban nem lehet.
  • A csörlőt az erőhatások figyelembevételével elmozdulás ellen biztosítani kell.
  • A csörlőkre az emelőkötelet a talajhoz képest 30°-os vagy ennél kisebb szög alatt kell vezetni, a 30°-nál meredekebb kötélvezetésnél méretezett lekötést kell alkalmazni.
  • Ha a csörlőt nem lehet megbízhatóan a talajhoz vagy az alaphoz rögzíteni, azt a felemelkedés ellen leterheléssel, az elcsúszás ellen lecövekeléssel vagy hátrakötéssel kell biztosítani. A számítás szerint szükséges leterhelő súlyokat úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy azok ne mozdulhassanak el.
  • A csörlővel történő emelésnél az emelőkötél vezetése, illetve terhelése csak erre a célra szolgáló biztonságosan rögzített terelőelemekkel végezhető.
  • A kézi hajtású csörlőknél a tehernek emelése és leeresztése közben egyaránt meg kell állnia, ha a hajtókart elengedik. A teherleeresztés - ha sebességkorlátozó berendezés és kiiktatható forgatókar nincsen -, csak a hajtókar visszaforgatásával történhet.
  • A forgattyús csörlőknél a kézi hajtókar visszacsapódását meg kell akadályozni. Amennyiben a visszacsapódást megakadályozó szerkezet nem önműködő, úgy a kezelőnek kell a munka megkezdése előtt azt beállítani.
  • Az emelőt csak függőleges emelésre és hibátlan kilincszárral, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó szerkezettel szabad használni.
  • Az emelőt a terhelésnek megfelelő szilárdságú alapzaton úgy kell elhelyezni, hogy az emeléskor ne mozdulhasson vagy billenhessen el.
  • Az emelés megkezdésekor ellenőrizni kell a teher biztonságos elhelyezkedését az emelő tartószerkezetén.
  • Az emelő működtetésekor az emelt terhet figyelni kell. Süllyesztéskor a teher vagy az emelő mozgó alkatrészei alól minden tárgyat el kell távolítani.
  • A megemelt teherre fellépni, azon tartózkodni, munkát végezni csak akkor szabad, ha biztosított:
    •  hogy a teher ennek hatására nem billenhet, csúszhat el;
    •  a biztonságos fel- és lelépés.
  • Emelés-süllyesztés közben a terhen tartózkodni tilos!
  • Az emelt terhen végzett szereléskor biztosítani kell, hogy az alkatrészek, részegységek eltávolításával vagy felszerelésével a teher megoszlása ne változzon olyan mértékben, amely veszélyeztetheti annak stabilitását.
  • Több emelővel történő emelésnél ellenőrizni kell a teher súlyeloszlását az egyes emelési pontokon.
  • Ha a teher emeléskor csak részben válik el a talajtól, akkor a teher talajon maradó részét elmozdulás ellen biztosítani kell.
  • Szabadtéren emelt teher esetén a szélhatástól várható veszélyre is figyelemmel kell lenni.
  • Az emelők támasztó elemeinek magasságát csak az emelő tartozékát képező magasítóval szabad növelni.

Összefoglalás:

Elmondható, hogy az emelőgépek üzemeltetésénél elég sok biztonsági előírást kell betartani. Ezért ajánlatos mindig a munkagép kézikönyvéből tájékozódni. Általános érvényű igazságok itt is vannak, amelyeket érdemes figyelembe venni.

Források:

Internet

http://www.emeles-technika.hu

BME Építéskivitelezési Tanszék Szerkezetek Szerelésének Szervezése jegyzet

Emelőgépek kézikönyve

YBL előadás jegyzet

Posted in Munkavédelem, Szervezés and tagged , , , .

Minden vélemény számít!